2017. január 14., szombat

Izland - 12 nap a csodák földjén - 11. nap

2016. szeptember 10. szombat



Sun Voyager


Még nincs 10 óra mikor útra kelünk Reykjavikba, az utolsó szállásunk felé. Nem tudatosan, de nagyon jó helyen foglaltunk szállást, minden karnyújtásnyi távolságra van, amit meg szeretnénk nézni. Itt most esik, úgy olvastam a neten, hogy Reykjavikban süt a nap :) Remélem hozzuk a szokásos formánkat és így is lesz mire odaérünk. Ha mégsem, akkor sincs gond, már így is rendkívül szerencsések voltunk az időjárás szempontjából is :) A biztonság kedvéért azért megállunk Borgamesben egy kávéra, Ben Stiller ajánlásával.

Út közben is megállunk az eső ellenére néhány fotó kedvéért. Vallom, hogy egy hobbit csak szenvedéllyel érdemes csinálni. Erre látunk remek példát az út mentén, ami megállásra ösztönöz. Csendesen esik és amint Andrástól megtudom ez tökéletes idő halat fogni :) A mára bővizűvé duzzadt kisebb-nagyobb folyócskák síkvidéki szakaszán combközépig vízben álló horgászt veszünk észre kapásra várva. Az illető, miután jobban szemügyre veszem ráadásul egy hölgy :) mire sikerül félreállni és a gépemre is felkerül a teleobjektív már kisétál a parton álló terepjáróhoz. Az autó is tartogat meglepetést. Már láttunk ilyet néhány napja egy benzinkútnál, de akkor nem sikerült lefotózni. Szóval a karosszéria tetejére és a motorháztetőre kis tartó sínek vannak szerelve, ezekhez rögzítve tudják szállítani a méretes pecabotokat.  Én még nem láttam ilyet, zseniálisnak találom :)


Pecás terepjáró


Közben a hölgy társa veszi kézbe a horgászbotot és elindul a vízbe. Ő csak kevésbé gázol bele, de róla már tudok néhány fotó készíteni.




Borgamesig még egyszer megállunk. Az út mentén apró házikókra és törpékre leszünk figyelmesek. Olvastam, az izlandiak milyen gyermeki bájjal hisznek az Elfek létezésében. Az Elfek, magyarul talán manónak mondanám szoros részét képezik az izlandi folklórnak. Hitük szerint 13 különböző Elf él a szigeten, akik hozzánk hasonlatos emberi lények, azzal a különbséggel, hogy láthatatlanok és aprócskák. Egy 2006-ban készült felmérés szerint az izlandiak több, mint 60 százaléka hisz az elfek létezésében. 2013-ban például  az Izlandi Legfelsőbb Bíróságnak fel kellett függesztenie egy útépítést, mert egy, az elfek érdekeit védő társaság fellebbezett a terv ellen, ugyanis az út építése megbolygathatja a sziklákban élő elfek nyugalmát. Tudom, sokan legyintenek, ezek bolondok, de engem személy szerint lenyűgöz ez a hozzáállás. Nem ők a bolondok! Szóval vegyük őket komolyan! :)

Ahol az Elfek élnek...








Mire Borgarnesbe érünk eláll az eső. Iszunk egy kávét és persze a sajttortát nem lehet kihagyni, ezúttal egy áfonyásat választok, ami szintén isteni. Felfedezzük a fotókat, amelyek a Walter Mitty titkos élete című filmből vett epizódokat jelenítenek meg. Ha még nem mondtam volna, nézzétek meg ezt a filmet :) 

Van Papa John's Izlandon?


Isteni áfonyás sajttorta és capuccino


Sokan vannak, mégis csak szombat délelőtt van. Egy nagyon helyes viking család ül nem messze tőlünk, cuki, tejföl szőke hajú, hófehér bőrű gyerekekkel. A 4 év körüli kisfiú oda is merészkedik, de sajnos azt már nem tudjuk mit mond. Csak remélem, valami kedveset :) A kommunikációja nekem legalábbis azt sugallja. Néhány fotó és irány Reykjavik, ahol napsütés fogad bennünket.

Cuki kis vikingek


Becsekkolunk a hotelbe, ami nagyon jó helyen van, sétára indulunk hát a városba, hogy megnézzük a látványosságokat. Hangulatos sétáló utcába érünk, ez a Laugavegur Street, Reykjavik híres bevásárló utcája. Kávézók, éttermek és üzletek. És szép számmal régi, színes házak, amolyan igazi északi hangulattal. Az egész kicsit olyan, mint a régi amerikai filmekben, az út szélén kalasszikus, régi parkolóóra. Nagyon hangulatos :) Az eső közben szitál, de ez nem zavar bennünket. Előkerülnek az útra vásárolt esődzsekik is. 






Elsétálunk az egyik híres templomhoz, a Hallgrímskirkja Church-hoz. Olvastam arról, hogy az izlandiak milyen sok templomot építettek, pedig nem nagy templomba járók. Ennek persze egyik magyarázata lehet az, amiről már korábban írta, hogy nagyon elszórtan élnek egymástól az emberek, s gyakran saját kis kápolnát építenek maguknak. A másik érdekes dolog az izlandi templomokkal kapcsolatban, hogy viszonylag sok modern építésű van köztük. Ennek egyik legismertebb példája a Hallgrímskirkja Church Reykjavikban.




Szemmel láthatóan modern külső, betonból készült épület. Semmi felesleges díszítés. Belépve még ennél is egyszerűbb belső tér fogad és meleg :) Kecses ívek, letisztult egyszerű formák. Már-már puritán. Felmerült bennem a kérdés, vajon melyik valláshoz tartoznak az itt élők. Utána néztem a Wikipédiában: " A lakosság 93 százaléka evangélikus, 2 százalék római katolikus, a maradék 5 egyéb vallások híve"


Visszatérünk a kis bevásárló utcába, ahol betérünk egy kis ajándékboltba néhány apróságért. Választunk egy viking kinézetű elfet, akit hazahozunk a kandalló párkányra. Egy csipetnyi Izland <3 







 Jólasveinar, vagyis karácsonyi csibészek. Karácsonykor látogatják meg az izlandi gyerekeket és visznek neki ajándékot, mint más országokban a mikulás. Pont 13 van belőlük és a karácsonyt megelőző 13 napban ajándékot vagy rohadt krumplit tesznek a gyerekek cipőibe, kinek-kinek érdemei szerint :)





Megnézzük a Tjörnin tavat a város közepén, melynek partján áll a városháza és egy másik templom a Hljómskalagardur.




Szeretek észrevétlenül ülni és nézni a körülöttem lévő világot. Persze leginkább a természetben, de szeretem megfigyelni az embereket is az utcán, vagy épp egy eseményen. Nagyon sokat elárulnak magukról, ha figyelmesen szemléljük őket. Nem szoktam embereket fotózni, ez látszik a képeken is, de szerettem volna megmutatni néhány arcot Reykjavikból.







A régi kikötő felé vesszük az irányt. Amikor az információkat gyűjtöttem az utunkhoz olvastam róla, hogy maguk a Reykjavikiak is azt mondják, étteremben enni nem olcsó mulatság, s ha a város legjobb helyét kérdik egy hot-dogos büfét ajánlanak a régi kikötőben. A hely többek közt arról híres, hogy Bill Clinton is evett itt :) És tényleg! Könnyen felismerjük a helyet a hosszan kanyargó sorról. Ennek ellenére hamar sorra kerülünk, mert a kis piros bódéban két villámkezű ifjú dolgozik. Még sorban állunk elolvashatjuk, hogy a bolt 1937 óta áll itt és a tablón ott van a fotó Bill Clintonról is, amint éppen hot-dogot vásárol. Hogy a történet kerek legyen gyorsan hozzá teszem, a hot-dog nagyon finom volt :) Míg eszünk egy kismadár ugrál körülöttünk. Pont mint otthon a mekinél a verebek. De ez egy seregély! Jól ismerem a színes, mintás tollazatáról. Érdekes.

Turista csalogató menü







Lesétálunk a partig. Útba ejtjük a Carpa Center Hallt és a Sólfar Monumentet (Sun Voyager) Ez utóbbiról készül néhány értékelhető fotó. A szobor Jón Gunnar Arnason alkotása és egy vikinghajót ábrázol, ami a turisták egyik kedvelt fotótémája. Szürke, esős az idő, de talán ettől lesz még autentikusabb a képem :) Ugye, hogy mindennek van egy jó oldala is? 




A szálloda felé sétálva még megnézzük a Hófdit. A helyet, ahol picit tetten érhető a legújabb kori történelem. Itt találkozott ugyanis 1986. októberében Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.



Visszaérünk a hotelbe, jól esik a meleg. Az ablakból még megcsodáljuk a város fényeit, aztán összepakolunk. Próbálunk okosan, hogy a súlykorlátokkal ne legyen gond a reptéren. Holnap utazunk haza.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése