Izland - 12 nap a csodák földjén - 2. nap

Augusztus 31. - szeptember 1. ( II. rész)

...ott hagytam abba az előző bejegyzést, hogy félreálltunk az autóval a parkolóba, hogy aludjunk kicsit.

Hivatalosan már a második nap kezdődik, de nekünk egy kicsit ez az első két nap összefolyt, ezért jelölöm így a címben is.

Autóban aludni nem túl pihentető :) Még emlékszem, amikor 20 évesen egy trabanttal és egy kis poskival indultunk Görögországba nyaralni hatan. Embertelen hosszú út volt, de én remekül aludtam a trabiban. Ez most nem esett olyan jól :) Egy-két órányi szendergés azonban segít, hogy tovább tudjunk indulni. Eldöntöttük, hogy a következő látnivaló útba esik , ezért most nézzük meg, nem a szállásról jövünk vissza. Ez ismét szenzációs gondolat volt, mert így maradt idő másra, ráadásul gyönyörű fények kíséretében fotóztam. Hajnali 5 óra körül érünk a Jökulsarlón gleccser lagúnához..Beállunk az egyik parkolóba, hogy napkeltekor megnézzük a jégsziklákat a lagúnában. András próbál aludni. Én persze nem tudok. A nap fél 7 körül kel. Felöltözöm, és nekivágok, hogy körülnézzek, jó helyen vagyunk-e? Hol tudok majd szép képet fotózni. Felkapaszkodom a dombon, amely mögött elém tárul a gleccser lagúna látványa. Ámulatomban hangosan mondom ki magamnak, hogy ilyen egyszerűen nem is létezik. Soha életemben nem láttam még ehhez foghatót. Azt hiszem, ez a mondat fejezi kis legjobban Izlanddal kapcsolatos érzéseimet, és még jó néhányszor fog elhangzani tőlem. Ez a hely maga a csoda! <3

Úton

 

Ébred a Nap

 

Vatnajökull

Izland legnagyobb összefüggő jégmezője a Vatnajökull, melynek jégsziklái a Jökulsarlon gleccser lagűnán keresztül jutnak az Atlanti óceánba. A tóként leírható lagúnában óriási jégtömbök, hegyek sorakoznak és a fénytelen hajnali derengésben is impozánsan mutatnak. Körbejátok, készül néhány fotó, majd visszamegyek az autóhoz. András alszik :) persze Ő vezetett én azért tudtam piciket aludni menet közben is. A másik irányba indulok, az óceán felé. Amint átérek az úton narancsos fények jelennek meg a horizonton, ébred a Nap! Vissza gyorsan az autóhoz, már András is útra kész, indulunk fel a dombon át a jéghegyekhez, hogy együtt várjuk a napkeltét. A látvány másodszorra lenyűgöz! ...és szépen, lassan megjelennek az első sugarak, melyek áttörnek a dombokon, hogy megsimogassák a kemény jégtömböket. A meleg fények között kéken és hófehéren ragyognak a gleccser leszakadt jégtömbjei. Törékeny, múló szépség.A varázslat szertefoszlik, amint a nap magasba ér. A fények lassan olyan kemények lesznek, mint a jéghegyek. Ez a látvány is lenyűgöző, de a napkelte maga a CSODA! 

A napfényben játékosan úszkáló fókákra figyelmesek és szemtanú lehetünk, amint egy óriási jégszikla hatalmas robajjal megreped és egy darabja a vízbe zuhan. 

Fókák játszanak a jéghegyek közt

A lagúnát kisebb csatorna köti össze az Atlanti óceánnal. A jégtömbök is ezen keresztül vándorolnak. Követjük hát mi is útjukat a partról. Az óceán hatalmas hullámokkal érkezik a vulkáni hamutól fekete homokkal borított partra. A nap szikrázóan süt, mintha nem is az egyik legészakibb ponton lennénk Európában. a parton pedig szoborként sorakoznak a hatalmas méretű jégtömbök, melyeket a hullámok partra vetettek. Vannak köztük kisebbek is és egész átlátszóak. A fekete homokban leginkább a mesebeli üveghegyre emlékeztetnek, ahogy ott ragyognak.

 Nehéz betelni a látvánnyal, de lassan tovább indulunk. Még mindig az 1-es úton. A táj igen változatos, először szemet kápráztatóan zöldben pompázik minden, a hatalmas hely és az általa körülölelt völgy is. Számtalan kisebb-nagyobb vízesés zuhan alá,  a völgyben pedig gyors folyású kis patakként vágtat tovább sebesen. Egy ilyen helyen letérünk az útról, hogy nappali fénynél is megcsodáljunk egy (ezúttal névtelen) vízesést. Az út kavicsos, helyenként vízmosásokon vezet át, de hát mégis csak egy terepjáróban ülünk :) András szemmel láthatóan nagyon élvezi a terepen vezetést :)

   

Néhány fotó után tovább indulunk. A táj sokadik arcát mutatja, sötét szürke, égbe nyúló hegyek a balon, jobbon pedig közvetlenül alattunk hatalmas mélység, sziklák és az Atlanti óceán. Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány. Nincsenek szalagkorlátok csak nagyon ritkán, ott ahol már nagyon-nagyon szükséges.

Az út vonalvezetése nagyjából az, amit a természet megtervezett

Úgy gondolom, az lehet az ide kapcsolódó izlandi filozófia, hogy tartsd be a szabályokat és vigyázz magadra. Mi eszerint közlekedtünk és sosem volt semmi gond. Az út vonalvezetése nagyjából az, amit a természet megtervezett. Nagyon okosan több helyen épült kis kilátópont, ahol félre lehet állni az autóval megcsodálni a tájat. Némelyikben mosdó is van, hogy tiszta és felszerelt már nem csodálkozom. Egyik helyen nagyobb parkoló van, itt le lehet sétálni a partra is, itt állunk félre mi is. A bejutásra picit várni kell mert egy autó nem épp rutinos vezetője próbál meg kihajtani, de ez csak sokadik nekifutásra sikerül neki. Technikája és az erre fordított idő alapján azt gondolnánk épp az első óráját veszi :) 

A közlekedés veszélyeiről. A legfőbb kockázatot a keleti (mi nem túl szépen csak japcsiknak neveztük el őket) sofőrök jelentik. Hihetetlen bizonytalanul vezet többségük, ennek ellenére a legnagyobb méretű terepjárókat választották. Ha az úton a szembejövő autó láttán az előttünk haladó jármű visszavette 15 km/órára a sebességét és félig lehajtott az aszfaltról az tutira japcsi volt :) Találkoztunk velük még egy benzinkútnál is, ahol szintén kisebb dugót okoztak. Tanácstalanul, de arcukon rendíthetetlen mosollyal ácsorogtak az automata benzinkút előtt :) Persze addigra mi már profik voltunk a tankolásban. Na jó én nem, de András egészen biztosan :) Mert Izlandon csak automata benzinkút van. Előre meghatározott összegekért lehet tankolni, ezt kiválasztva rögtön le is vonja a bankkártyáról az összeget és már foghatod is a pisztolyt, hogy beletankold az autódba.. Egyébként nagyon okos megoldás. A kúthoz egyetlen embert sem kell alkalmazni. Van viszont minden kútnál egy üzlet, ahol az ajándéktól elkezdve az élelmiszereken át a kávéig mindent megvehetsz, és ez egyben kávézó és étterem is. Tiszta, ingyenes mosdóval :)

De most vissza az útra. Már elértük a Keleti-fjordokat, nem vagyunk túl messze a szállásunktól. Még mindig az 1. sz. úton, ami azonban itt egy szakaszon átvált döngölt földes, kavicsos úttá. Az egyetlen fő út! Az ót dombra vezet fel, tetején birkákkal nézünk farkasszemet -ha élhetek ilyen képzavarral- kérem Andrást, álljon meg, hogy lefotózzam őket. Sikerül is és amint elindulunk feléjük elinalnak. Olvastuk még utazásunk előtt, hogy  birkák felbukkanására bárhol, bármikor számíthatunk, és ez így is volt. Az különösen izgalmas volt, amikor a sötétben egy fekete bárány állt az úton, csak a szeme világított :)

Birkák az 1-es úton

 Én imádtam őket, akárcsak a lovakat, melyekből szintén sokat láttunk és jelentős számú kép is készült :)

Már majdnem célba érünk, amikor nem túl messze az úttól meglátunk egy klasszikus kis piros tetős fehér templomot. Valóban csak néhány kilométer kitérőt kellett tennünk. Fehér kis fakerítés öleli körbe a mellette megbújó temetővel együtt.

 

 Fotózunk, amikor a távolban meglátok valamit. Két rénszarvas legelészik :) terv készül a becserkészésükre. Előásom a teleobjektívet, megbeszéljük, merre menjen András az autóval és én a megfelelő helyen kipattanok, míg ő tovább hajt. Persze a piros kabátomat sem veszem fel :) Bejön a trükk, egy ideig az autót követik tekintetükkel, csak később vesznek észre engem és kezdenek el futni. Addigra már sikerül néhány fotót készítenem róluk. Elégedetten ülök vissza az autóba és ünnepélyesen megígérem, többet nem kell megállni a szállásig :)

Valamivel 3 után érkezünk a szállásunkra, az időzítés tökéletes. Az angol tudásom tökéletes a bejelentkezéshez :) Megkeressük a szobánkat, ami nagyon bájos. Egy kis előszoba és nappali tér, amelyből a fürdőszoba is nyílik. Lépcső vezet a galériára, ahol az ágy és egy fotel, asztal beszélgető sarok foglal helyet az ablak alatt. A kilátás a fjordra és a hegyekre :) Pazar! Van egy kis ebédlő, ahol vízforraló, kávé, tea, 10 féle cukor, kis tej várja a vendégeket.  Több mint 30 órája talpon vagyunk másfél óra alvással, ránk fér a pihenés :) Az ágy állati kényelmes :) Olyannyira, hogy el is alszunk úgy este 7-ig, így aznap már nem megyünk sehová. Este főzünk egy bögrés levest és megbeszéljük a másnapi programot. Nem kell ringatni bennünket :)

Itt van vége ennek az első, első kettő napnak, ami annyira tartalmas volt, és annyi csodát láttam, hogy én azt mondtam, ha holnap haza kellene mennünk én akkor is elégedett lennék :)

Köszönöm a figyelmet, hamarosan folytatom a harmadik nappal!

Izland - 12 nap a csodák földjén - 1.NAP

Augusztus 31. - szeptember 1. (I. rész)

Szóval a szülinapom :) Már a délelőtt is csodás, telefonok, üzenetek, s hogy a reggelt ne feledjem: korán kelő vagyok, így ezen a napon is kora reggel egy pléddel és a kávémmal kiültem a teraszra. Szeretem ezeket a csendes reggeleket. Már párás a kert, a nap lépésről lépésre halad benne felszárítva a hajnali harmat cseppeket. A madarak énekelnek és egyszer csak lépések nesze hallatszik a kerti út kavicsán...Amint közelebb ér, megismerem, Antónia barátném párja, István az egy kis cserép vakonddal a kezében :) Küldetése az lett volna, hogy még ébredésünk előtt becsempéssze a sziklakertbe, de én megelőztem :) Én persze így is nagyon-nagyon örülök neki! <3

A délelőtt gyorsan telik, még néhány utolsó ellenőrzés, minden meg van-e és fullra töltjük az okos eszközeinket, köztük a powerbank-t, amire nem találok jó magyar szót, arra hivatott, hogy menet közben elektromos áram híján is újra tudjuk tölteni okos telefonjainkat. Hogy milyen okos is a telefonom erre az utazás során többször is ráébredtem. Wifi segítségével (ez Izlandon minden lakott helyen ingyen volt és szuper gyorsan működött!) megtaláltuk a keresett látnivalókat, sőt a nem keresettekre is rátaláltunk, megtudhattunk róluk mindent, ami 100 útikönyvbe sem férhet bele. Megmutatja, hol van legközelebb benzinkút, vagy épp az IKEA és persze azt is tudja nyitva van-e. Rendszeresen tudtuk tartani a kapcsolatot az otthoniakkal, a Facebook segítségével képekben is bejelentkeztünk, merre jártunk. Nagyon jó érzés volt látni, milyen sokan kedvelik ezeket, sőt többen írtátok, hogy már várjátok is a képeket :) Itt is szeretném megköszönni mindenkinek! :)

A repülőgép nem sokkal 2 előtt indult, így 12 körül szerettünk volna ott lenni. Andris fiunk szívesen vállalta, hogy elvisz minket a reptérre, így megnyerte egyúttal a kint tartózkodásunk idejére is az autót. :) Barátnője is elkísért minket, így összekötötték az utazást egy Állatkerti kirándulással.

Ez volt életem eddigi legtávolabbi utazása, a repülőút majdnem 4 és fél óra. Helyi idő szerint 16.30 kor landoltunk Keflavikban, ahol a magyar időzónához képest -2 óra az időeltolódás. A reptér nem nagy és nem is túl sokan vannak. Iszunk egy kávét, közben bejelentkezünk a családnak, hogy ne aggódjanak, majd megkeressük az autókölcsönzőt.. Benn a terminál épületében csak a nagy cégeknek van irodája, a kisebbek kicsit távolabb vannak, de egy busz visz minket oda pár perc alatt.

Akkor most az autóbérlésről. Mindennek próbáltunk utána olvasni a neten. Hivatalos utazási oldalakon, blogokon és beszéltünk is olyanokkal akik már jártak Izlandon. Igyekeztünk építeni a tapasztalataikra., majd később a sajátjainkra :) Szóval, azt hamar beláttuk, ha nem szervezett úton, Reykjavikon kívül is szeretnénk valamit látni nem sok más lehetőség marad az autóbérlésen kívül. Szeretjük a kalandokat, de a stoppoláshoz már öregek vagyunk, a bringához meg már nincs elég jó idő ott :) Mi ráadásul minél többet szerettünk volna látni és a kötelező turista látványosságok mellett inkább olyan helyekre eljutni és olyasmit fotózni, amit csak kevesen. Ennek okán én az utazás előtt nem nézegettem képeket Izlandról, persze így is lesznek olyanok közte, amit mindenki lefényképez :) Azt biztosan tudtam, nem fogok hosszú záridős vízesésfotót csinálni :)

A felkészülés során azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen egy számjegyű út van Izlandon, az 1. számú főút, amelyen körbe lehet autózni a szigetet. A két, illetve három számjegyűek Isten tudja milyenek. A három számjegyű utakon való autózást a kölcsönzők egy része már nem is nagyon engedi. Elég nagy eltérés mutatkozott egyébként e tekintetben az ország különböző részei között. Míg Reykjavik környékén a 3 számjegyű utak is aszfaltozottak és remek minőségűek, addig a keleti részen az 1-es útnak is voltak olyan szakaszai, amely földútnak vagy döngölt kavicsos útnak írnék le. Például ez a kép is ott készült:

Keleti-fjordok 1. főút

Tudtuk, hogy az ideális választás egy 4x4 terepjáró :) Na nem egy nagy, csak egy picike, így lett a társunk a következő 11 napban egy Suzuki Jimny, ami nagyon a szívünkhöz nőtt. Mindent tudott, amire szükségünk volt és számunkra is elérhető áron. Még egy fontos dolog volt a választásnál: a biztosítás.

A biztosítás elég érdekesnek mondható, van egy sor dolog, amire nem jó. Magyarországról nézve banális dolognak tűnik, de itt Izlandon teljesen más értelmet nyer például a kőfelverődés. Szóval nagyon fontos, hogy jó biztosításunk legyen! Még egy buktató volt, egyes cégek olyan összegű biztosítékot (letétet) kértek, amit nem tudtunk, de nem is akartunk letenni. Mi a GO ICELAND cégtől béreltünk egy teletankolt, tiszta, alig egy éves Suzuki Jimnyt, amivel már robogtunk is Keflavik első bevásárlóközpontja felé.

A mi kis Jimnynk és az első naplementénk Izlandon

Izlandon minden nagyon drága. Igyekeztünk otthonról hozni amit csak lehet és fontos számunkra. Így került a bőröndbe téliszalámi, szeletelt kenyér, bögrés leves. Amit itt kellett beszereznünk az az innivaló víz volt első körben. Rögtön megállapítottuk, hogy Izland valóban nagyon drága. Keflavikban lementünk még az óceán partjára, a napsütés mellett egy szivárvány fogadott bennünket az óceán felett, ez volt az első kép Izlandon :) Remek kezdés :)

Szivárvány az óceán felett 

Elindultunk hát az 1-es út felé, hogy a lehető legtovább jussunk a Keleti fjordok irányába. Az út előtt beszéltem egy kedves fotós ismerőssel, aki járt Izlandon, tőle kértem tanácsokat. Ő mondta, ha nincs tervünk és elindulunk bármerre, akkor is meg akarunk majd állni kétszáz méterenként, mert annyira szép ez a hely. Ebben is tökéletesen igaza volt :) Nem túl messze jártunk még a reptértől, amikor megláttuk a Kék lagúnát jelölő táblát. Átbeszéltük a dolgot. Túl sok időt vett volna el, ha fürdőzünk és aznap éjjel még igen hosszú út állt előttünk. Az utolsó napon, amit Reykjavikban töltünk már nem biztos, hogy belefér, úgy döntöttünk hát, hogy teszünk egy kitérőt és megnézzük, mert látni mindenképpen szerettük volna :) Megjegyzem a forró vizes fürdőzés része engem nem nagyon vonzott, inkább a hely különlegessége.

Kék lagúna

A geotermikus gyógyfürdő 1976-ban alakult ki egy véletlen folytán, hisz a Svartsengi néven elhíresült hőerőmű víze létrehozott egy összefüggő medencehálózatot. A víz hőmérséklete állandóan 37-39 °C-fok, szilícium-dioxidban gazdag víz és iszap csábítja  a fürdőzni vágyókat.

Érdekes, valószerűtlenül türkiz kék víz a vulkáni dombok közt, mintha egy másik bolygón járnánk. Körbejárjuk, fotózunk és indulunk tovább. A nap már lemenőben, 9 körül járunk, gyorsan meg is állunk néhány fotóért, amin épp az Atlanti óceánba bukik a nap a horizonton.

A horizonton a nap az Atlanti óceánba bukik épp

Napnyugta, Izland

Még jó ideig nincs sötét. 2x2 sávos autóúton haladunk jó tempóban, de nem autópálya, ez az 1-es út. A maximális sebesség ahogy általában a szigeten itt is 90 km/óra. Ezt is nagyon komolyan veszik. Úgy olvastuk, hogy nagyjából 300 ezer lakosa van Izlandnak, a rendőrök száma pedig nincs 100 fő. (!) Azért mi jó néhány Lögreglan feliratú autóval találkoztunk az utazásunk során. Érdekesek ezek az arányok, a bűnözés fogalma más értelmet nyer ezen a helyen. 

Úton

Közben sötétedik, rádiót hallgatunk. Az utazás végére már van néhány kedvenc izlandi slágerünk :) Fáradunk a sötétben egyre nehezebb az ébren maradás, ráadásul a mi időnk szerint éjfél felé járunk, de itt még van két óránk hátra a szülinapomból :) Egyszer csak egy kivilágított vízesésre leszünk figyelmesek, remek alkalom, hogy félreálljunk kicsit pihenni a parkolóba. A látvány és a friss levegő feldob minket. Besétálunk a vízeséshez. Állványok a bőröndben, úgy hogy a fényképezőgép marad. Nagyon szép látvány még így mesterséges fényeknél is. A parkolóban mosdó is van. Az út szélén apró házacska. Meleg és tiszta. Van wc papír, szappan és kézszárító. És mindez ingyen.....ez tényleg egy másik bolygó. Magas hegyről zúdul alá a vízesés, a távolban messze az óceán, a kettő között az út, amelyen ilyenkor szinte semmi forgalom nincs. Csak a vízesés és a kis faház fényei. Fényszennyezés tehát szinte semmi :) Az égboltot kémlelem, mert már látni a csillagokat. Ott a Nagy-göncöl, amit nyáron a kertből bűvölök otthon,ez ugyanaz, mint otthon :) Hosszasan töprengek, mi az amit látok. Előzményként annyi, hogy eldöntöttem, sarki fényt fogunk látni, ha Izlandra jövünk :) Ugyan az évnek ebben a szakában ez eléggé esélytelen kívánság én hittem benne. Tudtam, hogy az első éjszakán sokat utazunk majd, s én bíztam a szerencsénkben.

Az eget fürkészve először úgy gondoltam, felhőfoszlányok úsznak sebesen. De az más volt. Változott az alakja, a mozgása sem egyirányú volt, hanem olyasmi, mint amikor a füst gomolyog és néha fújnak egyet rajta, hogy megváltozzon az iránya. Kecsesen táncolt a csillagos égbolton. Engem leginkább egy éjszakai pasztell szivárványra emlékeztetett (már ha van ilyen :) ) Azért pasztell, mert nem voltak erős színek, inkább csak sejteni lehetett. Egyszerre fogalmazódott meg mindkettőnkben, ez lenne a sarki fény???? :) Bőrönd feltúr, állvány elő, gyors beállítások, s türelmetlenül várom, hogy leteljen a 20 másodperc, amit az exponálásra beállítottam. És végre megjelenik a fényképezőgépem kijelzőjén a kép, amit 20 másodperc alatt a Sarki fény festett :) ha azt is hozzáteszem, hogy a fény egy szívet formáz....

Aurora boreális, sarki fény

Sarki fény szelfi

Ketten :)

Izland, Seljandsfoss vízesés, még mindig a szülinapom :) Leírhatatlanul boldog vagyok <3 

Miután elkészül 200 kép (persze ez erős túlzás, de sok) és én újra a földön kezdek járni autóba ülünk, hisz igen hosszú út vár még ránk. Egy-két kisebb település és egyetlen nagyobb, Vík kerül utunkba. .Sötétben autózunk, a sarki fény még hosszasan elkísér bennünket. Vík után adjuk fel, már nagyon fáradtak vagyunk, így félreállunk aludni kicsit.

 Legközelebb folytatom......:)

Izland - 12 nap a csodák földjén - Bevezető

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy december végén a szokásos baráti Gerecse túra utáni beszélgetésben elhatároztuk, hogy egyszer Izlandot látni kell! Majd január 1-jén a WIZZ AIR bejelentette, hogy közvetlen járatot indít Budapestről Reykjavikba.

Februárban összeültünk, hogy egyeztessünk, kinéztük az augusztus vége-szeptember eleje időszakot, amikor még elfogadható az időjárás, de már nem főszezon, így a repülőjegy és a szállás is megfizethető áron van. Hatan terveztük az utazást, abban maradtunk, várunk valami kedvezményes ajánlatra a légitársaságtól és akkor foglalunk. Ennek áprilisban jött el az ideje. Sajnos úgy alakult, hogy barátaink végül visszaléptek, így kettesben utaztunk. Nagyon sajnáltuk, hogy nem tartottak velünk, biztosan sokat csuklottak míg utaztunk, mert gyakran emlegettük őket. Nálunk jobban pedig azt hiszem, csak ők sajnálják, hisz kimaradtak ebből a rengeteg kalandból. Kívánom nekik, hogy legalább egyszer részük legyen benne, és remélem, a feljegyzéseinkkel segíteni tudjuk majd őket.

De most vissza a foglaláshoz.

Eredeti terv szerint egy hétre utaztunk volna. Vasárnap és szerdán indul gép Izlandra, a 4 nap kevés a szigetre. Igazából minden itt töltött idő kevés :) - Szóval szeptember 4-11. Hét nap. Májusban lefoglaltuk a szállásokat is. Lehetőségeinkhez mérten szerettünk volna minél többet látni, ezért igyekeztünk ennek megfelelően összeállítani az útitervet és a szállásokat.

Az első szállásunk Laugarvartnban volt, a Golden Circle Apartman. A nevéből is lehet sejteni, hogy ez a Golden Circle útvonalán van, karnyújtásnyira a Pingvellir Nemzeti Park, a Geysír, a Gulfoss vízesés és elérhető távolságban Vík, no és ami közte van ( Skogafoss, Seylandsfoss, a repülőroncs, Vík sziklái, a világítótorony és akkor még azt hittem a puffinok). Három éjszakát terveztünk ide.

A második szállást a Nyugati Fjordok közelében kerestük, ez a NORTH Star Hotel lett Stadarflötben.

A harmadikat pedig a haza utazás előtti napra a fővárosba, Reykjavikba, egy éjszakára, itt a Guesthosuse Borgartúnt választottuk.

Tudtuk, hogy ennél több sajnos nem fér bele egy hétbe, így a távolabbi látnivalók, Észak és Kelet-Izland kimarad :( Miután kész volt az útiterv és lefoglaltuk a szállásokat is hátradőlhettünk és várhattuk az indulás napját. De nem így történt, ugyanis néhány nappal azután, hogy véglegesítettük a szállásfoglalásunkat (értsd: nem lemondható) kaptunk egy e-mailt a WIZZ-től, amelyben arról értesítenek, hogy a szeptember 4-i járatot törölték :( Elsőre nem nagyon tudtuk értelmezni a dolgot, mégy sosem történt velünk ilyen.

Amint írtam, mindössze kétszer megy járat egy héten, tehát sok variáció nem volt. Megnéztem közben más európai országból, átszállással el tudnánk-e jutni azon a napon Izlandra, de ez az opció sem jött be. Vártuk hát, hogy a WIZZ felvegye velünk a kapcsolatot. Rövidesen hívták Andrást telefonon. Nagyvonalúan felajánlották, hogy mindkét útra átteszik a foglalásunkat bárhová, ugyanazokkal a feltételekkel, de ez nálunk sajnos nem jöhetett szóba, hisz a szállásainkat nem tudtuk variálni, vagyis azok árát kidobtuk volna az ablakon. Elég nehezen, de végül megértették és az egyetlen megoldás született: előre hoztuk az indulás időpontját augusztus 31-re, ami történetesen egybeesik a szülinapommal. :) Tökéletes ajándék, ezt már akkor is tudtam.

A lehetőséggel élve úgy döntöttünk, ezt az időt a Keleti fjordoknál töltjük, kiegészítve némi Észak-Izlanddal.

A repülőgép helyi idő szerint délután fél 5 körül landol Keflavikban. A Keleti Fjordokig kb.700 km  autóút várt ránk, ezért úgy döntöttünk, első éjszakára nem foglalunk szállást, hanem autózunk, amíg bírjuk. Ezzel egyrészt spórolunk a szálláson, másrészt időt nyerünk. Több szempontból is nagyszerű döntés volt, ez később kiderült :) Az idő eltolódásból adódó ajándék 2 órával ez lett életem leghosszabb szülinapja :) Olyannyira, hogy az élményeink, s így a naplónk első napja is augusztus 31-én indul és szeptember 1. éjfélig tart. :)

Izland, jövünk! :)