Izland - 12 nap a csodák földjén - 1.NAP

Augusztus 31. - szeptember 1. (I. rész)

Szóval a szülinapom :) Már a délelőtt is csodás, telefonok, üzenetek, s hogy a reggelt ne feledjem: korán kelő vagyok, így ezen a napon is kora reggel egy pléddel és a kávémmal kiültem a teraszra. Szeretem ezeket a csendes reggeleket. Már párás a kert, a nap lépésről lépésre halad benne felszárítva a hajnali harmat cseppeket. A madarak énekelnek és egyszer csak lépések nesze hallatszik a kerti út kavicsán...Amint közelebb ér, megismerem, Antónia barátném párja, István az egy kis cserép vakonddal a kezében :) Küldetése az lett volna, hogy még ébredésünk előtt becsempéssze a sziklakertbe, de én megelőztem :) Én persze így is nagyon-nagyon örülök neki! <3

A délelőtt gyorsan telik, még néhány utolsó ellenőrzés, minden meg van-e és fullra töltjük az okos eszközeinket, köztük a powerbank-t, amire nem találok jó magyar szót, arra hivatott, hogy menet közben elektromos áram híján is újra tudjuk tölteni okos telefonjainkat. Hogy milyen okos is a telefonom erre az utazás során többször is ráébredtem. Wifi segítségével (ez Izlandon minden lakott helyen ingyen volt és szuper gyorsan működött!) megtaláltuk a keresett látnivalókat, sőt a nem keresettekre is rátaláltunk, megtudhattunk róluk mindent, ami 100 útikönyvbe sem férhet bele. Megmutatja, hol van legközelebb benzinkút, vagy épp az IKEA és persze azt is tudja nyitva van-e. Rendszeresen tudtuk tartani a kapcsolatot az otthoniakkal, a Facebook segítségével képekben is bejelentkeztünk, merre jártunk. Nagyon jó érzés volt látni, milyen sokan kedvelik ezeket, sőt többen írtátok, hogy már várjátok is a képeket :) Itt is szeretném megköszönni mindenkinek! :)

A repülőgép nem sokkal 2 előtt indult, így 12 körül szerettünk volna ott lenni. Andris fiunk szívesen vállalta, hogy elvisz minket a reptérre, így megnyerte egyúttal a kint tartózkodásunk idejére is az autót. :) Barátnője is elkísért minket, így összekötötték az utazást egy Állatkerti kirándulással.

Ez volt életem eddigi legtávolabbi utazása, a repülőút majdnem 4 és fél óra. Helyi idő szerint 16.30 kor landoltunk Keflavikban, ahol a magyar időzónához képest -2 óra az időeltolódás. A reptér nem nagy és nem is túl sokan vannak. Iszunk egy kávét, közben bejelentkezünk a családnak, hogy ne aggódjanak, majd megkeressük az autókölcsönzőt.. Benn a terminál épületében csak a nagy cégeknek van irodája, a kisebbek kicsit távolabb vannak, de egy busz visz minket oda pár perc alatt.

Akkor most az autóbérlésről. Mindennek próbáltunk utána olvasni a neten. Hivatalos utazási oldalakon, blogokon és beszéltünk is olyanokkal akik már jártak Izlandon. Igyekeztünk építeni a tapasztalataikra., majd később a sajátjainkra :) Szóval, azt hamar beláttuk, ha nem szervezett úton, Reykjavikon kívül is szeretnénk valamit látni nem sok más lehetőség marad az autóbérlésen kívül. Szeretjük a kalandokat, de a stoppoláshoz már öregek vagyunk, a bringához meg már nincs elég jó idő ott :) Mi ráadásul minél többet szerettünk volna látni és a kötelező turista látványosságok mellett inkább olyan helyekre eljutni és olyasmit fotózni, amit csak kevesen. Ennek okán én az utazás előtt nem nézegettem képeket Izlandról, persze így is lesznek olyanok közte, amit mindenki lefényképez :) Azt biztosan tudtam, nem fogok hosszú záridős vízesésfotót csinálni :)

A felkészülés során azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen egy számjegyű út van Izlandon, az 1. számú főút, amelyen körbe lehet autózni a szigetet. A két, illetve három számjegyűek Isten tudja milyenek. A három számjegyű utakon való autózást a kölcsönzők egy része már nem is nagyon engedi. Elég nagy eltérés mutatkozott egyébként e tekintetben az ország különböző részei között. Míg Reykjavik környékén a 3 számjegyű utak is aszfaltozottak és remek minőségűek, addig a keleti részen az 1-es útnak is voltak olyan szakaszai, amely földútnak vagy döngölt kavicsos útnak írnék le. Például ez a kép is ott készült:

Keleti-fjordok 1. főút

Tudtuk, hogy az ideális választás egy 4x4 terepjáró :) Na nem egy nagy, csak egy picike, így lett a társunk a következő 11 napban egy Suzuki Jimny, ami nagyon a szívünkhöz nőtt. Mindent tudott, amire szükségünk volt és számunkra is elérhető áron. Még egy fontos dolog volt a választásnál: a biztosítás.

A biztosítás elég érdekesnek mondható, van egy sor dolog, amire nem jó. Magyarországról nézve banális dolognak tűnik, de itt Izlandon teljesen más értelmet nyer például a kőfelverődés. Szóval nagyon fontos, hogy jó biztosításunk legyen! Még egy buktató volt, egyes cégek olyan összegű biztosítékot (letétet) kértek, amit nem tudtunk, de nem is akartunk letenni. Mi a GO ICELAND cégtől béreltünk egy teletankolt, tiszta, alig egy éves Suzuki Jimnyt, amivel már robogtunk is Keflavik első bevásárlóközpontja felé.

A mi kis Jimnynk és az első naplementénk Izlandon

Izlandon minden nagyon drága. Igyekeztünk otthonról hozni amit csak lehet és fontos számunkra. Így került a bőröndbe téliszalámi, szeletelt kenyér, bögrés leves. Amit itt kellett beszereznünk az az innivaló víz volt első körben. Rögtön megállapítottuk, hogy Izland valóban nagyon drága. Keflavikban lementünk még az óceán partjára, a napsütés mellett egy szivárvány fogadott bennünket az óceán felett, ez volt az első kép Izlandon :) Remek kezdés :)

Szivárvány az óceán felett 

Elindultunk hát az 1-es út felé, hogy a lehető legtovább jussunk a Keleti fjordok irányába. Az út előtt beszéltem egy kedves fotós ismerőssel, aki járt Izlandon, tőle kértem tanácsokat. Ő mondta, ha nincs tervünk és elindulunk bármerre, akkor is meg akarunk majd állni kétszáz méterenként, mert annyira szép ez a hely. Ebben is tökéletesen igaza volt :) Nem túl messze jártunk még a reptértől, amikor megláttuk a Kék lagúnát jelölő táblát. Átbeszéltük a dolgot. Túl sok időt vett volna el, ha fürdőzünk és aznap éjjel még igen hosszú út állt előttünk. Az utolsó napon, amit Reykjavikban töltünk már nem biztos, hogy belefér, úgy döntöttünk hát, hogy teszünk egy kitérőt és megnézzük, mert látni mindenképpen szerettük volna :) Megjegyzem a forró vizes fürdőzés része engem nem nagyon vonzott, inkább a hely különlegessége.

Kék lagúna

A geotermikus gyógyfürdő 1976-ban alakult ki egy véletlen folytán, hisz a Svartsengi néven elhíresült hőerőmű víze létrehozott egy összefüggő medencehálózatot. A víz hőmérséklete állandóan 37-39 °C-fok, szilícium-dioxidban gazdag víz és iszap csábítja  a fürdőzni vágyókat.

Érdekes, valószerűtlenül türkiz kék víz a vulkáni dombok közt, mintha egy másik bolygón járnánk. Körbejárjuk, fotózunk és indulunk tovább. A nap már lemenőben, 9 körül járunk, gyorsan meg is állunk néhány fotóért, amin épp az Atlanti óceánba bukik a nap a horizonton.

A horizonton a nap az Atlanti óceánba bukik épp

Napnyugta, Izland

Még jó ideig nincs sötét. 2x2 sávos autóúton haladunk jó tempóban, de nem autópálya, ez az 1-es út. A maximális sebesség ahogy általában a szigeten itt is 90 km/óra. Ezt is nagyon komolyan veszik. Úgy olvastuk, hogy nagyjából 300 ezer lakosa van Izlandnak, a rendőrök száma pedig nincs 100 fő. (!) Azért mi jó néhány Lögreglan feliratú autóval találkoztunk az utazásunk során. Érdekesek ezek az arányok, a bűnözés fogalma más értelmet nyer ezen a helyen. 

Úton

Közben sötétedik, rádiót hallgatunk. Az utazás végére már van néhány kedvenc izlandi slágerünk :) Fáradunk a sötétben egyre nehezebb az ébren maradás, ráadásul a mi időnk szerint éjfél felé járunk, de itt még van két óránk hátra a szülinapomból :) Egyszer csak egy kivilágított vízesésre leszünk figyelmesek, remek alkalom, hogy félreálljunk kicsit pihenni a parkolóba. A látvány és a friss levegő feldob minket. Besétálunk a vízeséshez. Állványok a bőröndben, úgy hogy a fényképezőgép marad. Nagyon szép látvány még így mesterséges fényeknél is. A parkolóban mosdó is van. Az út szélén apró házacska. Meleg és tiszta. Van wc papír, szappan és kézszárító. És mindez ingyen.....ez tényleg egy másik bolygó. Magas hegyről zúdul alá a vízesés, a távolban messze az óceán, a kettő között az út, amelyen ilyenkor szinte semmi forgalom nincs. Csak a vízesés és a kis faház fényei. Fényszennyezés tehát szinte semmi :) Az égboltot kémlelem, mert már látni a csillagokat. Ott a Nagy-göncöl, amit nyáron a kertből bűvölök otthon,ez ugyanaz, mint otthon :) Hosszasan töprengek, mi az amit látok. Előzményként annyi, hogy eldöntöttem, sarki fényt fogunk látni, ha Izlandra jövünk :) Ugyan az évnek ebben a szakában ez eléggé esélytelen kívánság én hittem benne. Tudtam, hogy az első éjszakán sokat utazunk majd, s én bíztam a szerencsénkben.

Az eget fürkészve először úgy gondoltam, felhőfoszlányok úsznak sebesen. De az más volt. Változott az alakja, a mozgása sem egyirányú volt, hanem olyasmi, mint amikor a füst gomolyog és néha fújnak egyet rajta, hogy megváltozzon az iránya. Kecsesen táncolt a csillagos égbolton. Engem leginkább egy éjszakai pasztell szivárványra emlékeztetett (már ha van ilyen :) ) Azért pasztell, mert nem voltak erős színek, inkább csak sejteni lehetett. Egyszerre fogalmazódott meg mindkettőnkben, ez lenne a sarki fény???? :) Bőrönd feltúr, állvány elő, gyors beállítások, s türelmetlenül várom, hogy leteljen a 20 másodperc, amit az exponálásra beállítottam. És végre megjelenik a fényképezőgépem kijelzőjén a kép, amit 20 másodperc alatt a Sarki fény festett :) ha azt is hozzáteszem, hogy a fény egy szívet formáz....

Aurora boreális, sarki fény

Sarki fény szelfi

Ketten :)

Izland, Seljandsfoss vízesés, még mindig a szülinapom :) Leírhatatlanul boldog vagyok <3 

Miután elkészül 200 kép (persze ez erős túlzás, de sok) és én újra a földön kezdek járni autóba ülünk, hisz igen hosszú út vár még ránk. Egy-két kisebb település és egyetlen nagyobb, Vík kerül utunkba. .Sötétben autózunk, a sarki fény még hosszasan elkísér bennünket. Vík után adjuk fel, már nagyon fáradtak vagyunk, így félreállunk aludni kicsit.

 Legközelebb folytatom......:)